A csomag bevezetése után néhány héttel szinte törvényszerűen előkerül ugyanaz a kérdés: „a kolléga kedd délelőttre kapott időpontot a szűrésre – el kell engednem, és fizetnem kell rá?” A kérdés jogos, mert két dolog találkozik benne: a munkajog, amely a rendelkezésre állásról szól, és a juttatás, amelynek az értéke azon múlik, hogy a csapat tényleg eljut-e az orvoshoz. Ez a cikk a törvényi kiindulópontot és a bevált gyakorlati megoldásokat mutatja be – munkajogi tanácsadás nélkül.
- Az Mt. 55. § (1) bekezdése a kötelező orvosi vizsgálat tartamára mentesíti a munkavállalót, és erre a 146. § (3) bekezdése szerint távolléti díj jár – kötelező az a vizsgálat, amelyen munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján kell részt venni (Mt. 294. § (1) a) pont).
- A céges egészségbiztosításból foglalt vizsgálat vagy szűrés önkéntes, ezért a törvény alapján sem mentesítés, sem díjazás nem jár rá automatikusan – a munkáltató hozzájárulásával a díjazásról a felek megállapodása dönt (Mt. 146. § (2) bekezdés).
- A jól működő programoknál a cég belső szabályzatban rendezi a kérdést: mennyi időre, milyen igazolással, fizetett vagy ledolgozott távolléttel – egységesen, a műszakos kollégákra is gondolva.
Mit mond a munka törvénykönyve?
A 2012. évi I. törvény (Mt.) 55. § (1) bekezdése sorolja fel, mikor mentesül a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól; ezek között szerepel a kötelező orvosi vizsgálat tartama. Hogy mi számít kötelezőnek, azt a 294. § (1) bekezdés a) pontja mondja meg: az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie – ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt vizsgálatot is. A tipikus példa a foglalkozás-egészségügyi, azaz munkaköri alkalmassági vizsgálat, amelyet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet ír elő. Erre az időre a 146. § (3) bekezdése szerint távolléti díj jár. A csomagból önként foglalt szakorvosi vizsgálat, laborvizsgálat vagy szűrés ebbe a körbe nem tartozik: nem jogszabály írja elő, hanem a kolléga választja. Ezért a törvény alapján sem a mentesülés, sem a díjazás nem jár rá automatikusan – ez a kiindulópont, amelyet a dolgozói tájékoztatóban is érdemes őszintén kimondani. Az üzemorvosi ellátás és a céges egészségbiztosítás viszonyáról külön cikkünk szól.
Milyen megoldások vannak a gyakorlatban?
A törvény nem tiltja, csak nem rendezi a kérdést – a rendezés a munkáltatóra marad. Az Mt. 146. § (2) bekezdése szerint ha a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett időre a felek megállapodása szerint jár díjazás: ez lehet fizetett, részben fizetett vagy fizetés nélküli távollét. A további eszközök is ismertek: a munkavállaló kérésére kiadandó szabadság (az Mt. 122. §-a szerint évente hét munkanapot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni), a ledolgozás kötetlen vagy rugalmas munkarendben, a munkaidőkeret, és a különös méltánylást érdemlő személyi ok miatti távollét, amely az 55. § (1) bekezdése szerint mentesítést ad, díjazást viszont a jogszabály alapján nem. A HR-nek nem kell mindet használnia; azt kell eldöntenie, melyik illik a cég munkarendjéhez, és azt írásba foglalnia.
A szabályzat: mit érdemes rögzíteni?
Az egyoldalas, világos belső szabály többet ér, mint az esetenkénti vezetői mérlegelés – az utóbbi óhatatlanul egyenlőtlenséget szül, és az Mt. 12. §-a szerinti egyenlő bánásmód követelménye a juttatásokra is vonatkozik. Amit érdemes leírni:
- mely alkalmakra vonatkozik: a csomagból foglalt szakorvosi vizsgálat, diagnosztika, éves szűrés – és mely alkalmakra nem (például a családtag kísérése);
- mennyi időre: alkalmanként vagy évente hány óra, hány alkalom;
- milyen igazolással: a szolgáltatásszervező időpont-visszaigazolása vagy a részvételi igazolás elegendő – leletet, diagnózist a munkáltató nem kérhet, ezt a GDPR-cikkünkben részletezzük;
- díjazás: fizetett távollét, ledolgozás vagy a kettő kombinációja;
- egyeztetés: mennyivel előbb és kinek kell jelezni, hogyan kezeljük az ütközést a műszakbeosztással;
- műszakos és terepen dolgozó kollégák: hogyan kapják meg ugyanazt a lehetőséget, ha a rendelési idő a műszakjukra esik.
A szabályt a juttatási szabályzat részeként vagy önálló utasításként is ki lehet adni – a lényeg, hogy a vezetők és a kollégák ugyanazt a szöveget ismerjék.
Céges szűrőnap a telephelyen: munkaidőben, de önkéntesen
Külön eset, amikor a cég a szűrőprogramot a telephelyre szervezi, munkaidőben. Itt a részvétel ideje értelemszerűen a munkáltató döntése alapján fizetett – ez az egyik legerősebb kihasználtsági eszköz, és az éves szűrőprogram HR-checklistájában részletesen írunk róla. Két határ azonban itt is él. A részvétel önkéntes: az egészségügyi ellátás igénybevételéről a dolgozó dönt, a munkáltató a részvételt nem rendelheti el, és a távolmaradást nem szankcionálhatja. Az eredmény pedig a kollégáé: a cég legfeljebb részvételi statisztikát kap, egészségügyi adatot nem. Ha ez a két elv a meghívóban is szerepel, a szűrőnap nem munkajogi, hanem bizalmi kérdés lesz – és így jó eséllyel magasabb a részvétel is.
Miért érdemes rendezni, nem elhallgatni?
Ha a kérdés nincs rendezve, két dolog történik. Az egyik, hogy a kolléga nem foglal időpontot, mert nem tudja, elengedik-e – és a juttatás kihasználatlan marad; a kihasználtsági cikkünk hét fogása közül ez az egyik legfontosabb. A másik, hogy a vezetők eltérően döntenek, és a program az igazságtalanság érzetét kelti. A rendezett szabály ezzel szemben látható üzenet: a cég nemcsak megvette a csomagot, hanem időt is ad rá. A no-show és a lemondatlan időpontok kérdése is ide kapcsolódik: aki tudja, hogy a vizsgálatra szánt idő rendben van, ritkábban mondja le az utolsó pillanatban.
Mit tegyen a HR most?
Három lépést javaslunk. Először nézze meg, mit mond a jelenlegi gyakorlat és a kollektív szerződés vagy a meglévő belső utasítás – sok cégnél már van „orvoshoz járás” szabály, amelybe a csomag beilleszthető. Másodszor döntsön a keretről: évi hány alkalom, milyen díjazással, milyen igazolással – és egyeztesse a döntést a bérszámfejtéssel, mert a fizetett távollét elszámolása őket is érinti. Harmadszor kommunikálja egy bekezdésben a dolgozói tájékoztatóban, és tegye bele a belső FAQ-ba. Ha a szabályzat munkajogi részleteinél kérdés merül fel, azt munkajogásszal érdemes lezárni – a csomag oldaláról a szükséges információkban mi segítünk.
Kérdés a saját cége szabályzatára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Mt. (2012. évi I. tv.) 12. §, 55. § (1), 122. §, 146. § (2)–(3), 294. § (1) a) – mentesülés, távolléti díj, kötelező orvosi vizsgálat fogalma
- 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet – a munkaköri alkalmassági vizsgálatok
- Adó Online – Mikor mentesülhetünk a munkavégzési kötelezettség alól? (az Mt. 55. § esetei és díjazásuk)
- Munkajog Portál – Orvoshoz munkaidőben? (2024. 11. 03.)
