Az egészségügyi adat a GDPR szerint különleges kategóriájú személyes adat – a legvédettebb kör. Jó hír: a jól felépített csoportos egészségbiztosítás úgy működik, hogy a munkáltatónak ilyen adatot kezelnie sem kell. Nézzük a felállást.
Mit kezel a munkáltató?
A programhoz a cégnek adminisztratív adatok kellenek: ki a biztosított, melyik csomagszinten, mikortól. Ehhez elég a törzsadat (név, születési dátum, jogviszony) – egészségügyi adat nem szükséges, és nem is szabad, hogy a céghez kerüljön. A belépéshez nincs egészségi nyilatkozat, így ez a kérdés fel sem merül.
Mit kezel a biztosító és a szolgáltatásszervező?
Az ellátással kapcsolatos minden adat – panasz, vizsgálat, lelet – a kolléga, a szolgáltatásszervező, a klinika és a biztosító között marad, a saját jogalapjaikon. A munkáltató ebből semmit nem lát, és nem is kérdezhet rá: sem azt, hogy ki mikor volt orvosnál, sem azt, hogy miért.
A piros vonalak a gyakorlatban
- Részvételi statisztika: a „hányan használták" aggregált szám kérhető – a „ki használta" már nem.
- Szűrési kampánynál: a részvétel szervezhető, az eredmény szigorúan magánügy.
- A HR soha ne gyűjtsön egészségügyi indoklást a csomaghasználathoz – a jelenléti kérdéseket a munkajog kezeli, nem a juttatás.
Mit tegyen a cég a rend kedvéért?
Az adatkezelési tájékoztatóban jelenjen meg a juttatással járó adattovábbítás (törzsadatok a biztosító felé, szerződés-előkészítés és -teljesítés jogalapon); a névsorváltozás-jelentés folyamata legyen dokumentált; és az adatok menjenek közvetlenül a biztosítóhoz – kerülő út, külső táblázatgyűjtögetés nélkül. Így épül fel a havi rutin is nálunk: a sablont mi adjuk, az adat a HR-től a biztosítóig egyenesen ér.
Tájékoztató tartalom, nem jogi tanácsadás – a cég adatkezelési dokumentumait adatvédelmi szakértővel érdemes átnézetni.
Kérdés a saját csapatára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
