Sok cég úgy gondoskodik a kollégák egészségéről, hogy nem köt biztosítást: évente megrendel egy szűrőnapot a környékbeli magánklinikától, kifizeti az ügyvezető menedzserszűrését, vagy eseti döntéssel átvállalja egy kolléga MR-vizsgálatának számláját. Alkuszként azt látjuk, hogy ezek a megoldások jó szándékból születnek, de az adókezelésük esetenként más és más – ugyanaz a szolgáltatás lehet adómentes, lehet 33,04%-os közteherrel járó juttatás, és lehet bérként adózó jövedelem is. A különbséget nem a vizsgálat tartalma, hanem a jogcím és a szervezés módja dönti el. Ebben a cikkben a három kategóriát vesszük sorra, és megnézzük, miben más a biztosításon keresztül nyújtott ellátás.
- Adómentes a foglalkozás-egészségügyi ellátás (Szja tv. 1. számú melléklet 8.6. pont d) alpont) és a kifizető által biztosított védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat (8.39. pont) – az általános szűrőcsomag nem tartozik ide.
- A minden dolgozónak azonos feltételekkel vagy belső szabályzat alapján adott szűrés az Szja tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatás lehet, 33,04%-os cégoldali közteherrel.
- Az egyénileg kiválasztott dolgozó orvosi számlájának kifizetése munkaviszonyból származó jövedelem: a dolgozó szja-t és járulékot, a cég szociális hozzájárulási adót fizet utána.
Ami valóban adómentes: a foglalkozás-egészségügyi ellátás
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklete sorolja fel az adómentes juttatásokat. A Forvis Mazars 2024-es jogi hírlevelének összefoglalása szerint a melléklet 8.6. pont d) alpontja a foglalkozás-egészségügyi ellátást nevesíti adómentes juttatásként: ide tartozik a munkaköri alkalmassági vizsgálat és az üzemorvosi ellátás, amelyet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. Korm. rendelet és a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról szóló 33/1998. NM rendelet szabályoz. Ennek a költségnek nincs felső korlátja, és a 2024. szeptember 1-jei változás sem rontotta el: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a Munka Törvénykönyve módosítása óta az alkalmassági vizsgálat csak jogszabályban meghatározott esetekben, illetve a munkáltató elrendelése alapján kötelező, de a hírlevél szerint a munkáltató által önként elrendelt vizsgálatnál is az adómentesség fennmaradására lehet számítani, mert az továbbra is foglalkozás-egészségügyi ellátás. A határ máshol húzódik: ugyanez a forrás kiemeli, hogy az egyéb céges egészségbiztosítások és az azok keretében biztosított szűrőcsomagok nem minősülnek foglalkozás-egészségügyi ellátásnak, így rájuk az adómentesség nem vonatkozik. Az üzemorvos tehát nem a biztosítás olcsóbb helyettesítője, hanem más célú, kötelező minimum – erről részletesen az üzemorvos és a céges egészségbiztosítás különbségéről szóló cikkünkben írtunk.
Védőoltás és járványügyi szűrés: a szűk kivételek
Két további, egészséggel összefüggő tétel szerepel az adómentes listán, a melléklet 8.39. pontjában. A Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara adózási összefoglalója szerint a kifizető által biztosított védőoltás, valamint a járványügyi szűrővizsgálat adómentes, és az összefoglaló szerint nem adókötelesek a képernyős munkához jogszabály alapján járó szemüveg és az egészségvédelmi eszközök – tesztek, maszkok, fertőtlenítők – sem. Itt könnyű félreérteni a szót: a „szűrővizsgálat” a melléklet szóhasználatában a járványügyi célú vizsgálatot jelenti, nem a laborcsomagot, a kardiológiai vagy a daganatszűrést. Az influenza elleni oltás megszervezése tehát adómentes juttatás, az őszi egészségnap vérvétellel és ultrahanggal már nem. A két dolgot a könyvelés felé is érdemes külön számlán, külön jogcímen kezelni, hogy az adómentes és az adóköteles rész ne keveredjen.
Önkéntes szűrőcsomag mindenkinek: egyes meghatározott juttatás – ha jól van megszervezve
Ha a cég a saját nevére szóló számlával rendel szűrést a dolgozóknak, a juttatás adóköteles, a kérdés csak az, melyik kategóriában. Az Szja tv. 70. §-a szerint egyes meghatározott juttatás az a termék vagy szolgáltatás, amelyet a munkáltató valamennyi munkavállalójának azonos feltételekkel és módon ad, vagy amelyet minden dolgozó által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállalónak nyújt úgy, hogy a jogosultak körét nem egyénileg, hanem munkakör, beosztás, életkor vagy más, teljesítménytől független közös ismérv szerint határozza meg. A törvény ugyanide sorolja azt az esetet is, amikor több dolgozó egyidejűleg jogosult egy szolgáltatásra, és a cég jóhiszemű eljárása ellenére sem tudja megállapítani, ki mennyit vett igénybe – egy helyszíni egészségnapnál ez gyakori helyzet. Az egyes meghatározott juttatás közterhe a cégen marad: a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó, összesen 33,04% – ugyanaz a mérték, amellyel a csoportos egészségbiztosítás díja akkor adózik, ha a biztosítottra jutó díjrész arányosítással sem állapítható meg (Szja tv. 3. § 89. pont b) alpont, 70. § (6) bekezdés b) pont); a személyre jutó díjrész egyébként a dolgozó jogviszony szerinti jövedelme – a levezetést az adózásról szóló cikkünkben adtuk meg. A kategória feltételeit érdemes szó szerint venni: ha a „mindenkinek szóló” szűrést a gyakorlatban csak az irodai kollégák érik el, a műszakosok nem, vagy ha a vezetői szűrést nem szabályzat, hanem egyedi döntés osztja ki, a NAV egy ellenőrzésen bérjövedelemnek minősítheti. Hogy mi fér még ebbe a kategóriába, az egyes meghatározott juttatásról szóló írásunkban gyűjtöttük össze.
A dolgozó nevére szóló számla: bérjövedelem
A harmadik eset a legdrágább, és alkuszként ezt látjuk a leggyakrabban félrekezelni. Ha a cég egy név szerint kiválasztott kolléga orvosi számláját fizeti ki – akár közvetlenül a klinikának, akár úgy, hogy a dolgozó saját nevére szóló számláját téríti meg –, a juttatás a munkaviszonyra tekintettel adott jövedelem, amely az összevont adóalap részeként bérként adózik. A dolgozót 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék terheli, a céget 13% szociális hozzájárulási adó; mivel a juttatás nem pénzben történik, a dolgozó közterheit a havi pénzbéréből kell levonni, ami a kolléga számára kellemetlen meglepetés lehet. Ugyanez a logika érvényes a „jutalomként” fizetett magánklinikai csomagra és az egyedi méltányosságból átvállalt kezelési költségre is. Hogy mekkora a különbség a két adóteher között, azt a kollektív ernyőről szóló cikkünk mutatja be; a lényeg, hogy a bérként adózó egészségügyi juttatás a cégnek jelentősen többe kerül, mint ugyanaz az ellátás jól strukturált juttatásként. A méltányossági eset adókezelését a könyvelővel előre érdemes tisztázni – utólag már nincs mozgástér.
Eseti számla vagy biztosítás: mi szól a rendezett megoldás mellett?
Nem állítjuk, hogy a biztosítás minden cégnek jobb, mint a közvetlen finanszírozás: egy háromfős cégnél az évi egyszeri szűrőnap számlára is rendezhető, ha a jogcím és a dokumentáció rendben van. A különbség a kiszámíthatóságban és a kockázatban van. A csoportos egészségbiztosításnál az adókategória a szerződés megkötésekor dől el – a biztosítottra arányosan jutó díjrész a dolgozó jogviszony szerinti jövedelme, és csak akkor egyes meghatározott juttatás, ha a személyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg (Szja tv. 3. § 89. pont b) alpont, 70. § (6) bekezdés b) pont), ahogy a NAV-tájékoztató három kategóriájáról szóló cikkünkben leírtuk –, és évközben nem kell esetenként mérlegelni, hogy egy adott vizsgálat melyik rubrikába esik. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződésben biztosítási esemény, de a keretbe tartozó ellátásokat a dolgozó a szolgáltatásszervezőn keresztül veszi igénybe, és a számla nem a cégnél landol: a munkáltató nem kerül abba a helyzetbe, hogy egyedi orvosi számlák alapján döntsön arról, kinek mit fizet. Adatvédelmi szempontból sem mellékes, hogy a leletek és diagnózisok a közvetlen számlás megoldásnál könnyen a cég asztalán kötnek ki, míg a biztosítási konstrukcióban a biztosító és a szolgáltatásszervező kezeli őket. A számlára rendelt ellátásnál az áfa jellemzően nem kérdés – a humán-egészségügyi szolgáltatás az Áfa tv. 85. §-a szerint adómentes –, a társasági adónál pedig a személyi jellegű kifizetés az szja-szabályok szerinti adózás mellett jellemzően elismert költség; ezt egyedi esetben a könyvelő ítéli meg. A szűrés megszervezésének gyakorlati oldalát az éves szűrőprogramról szóló checklistánk tartalmazza.
Mit tegyen, ha a cége ma számlára fizeti az ellátást?
Első lépésként érdemes szétválasztani a tételeket: ami foglalkozás-egészségügyi ellátás, védőoltás vagy járványügyi szűrés, az adómentes, és maradjon külön számlán. Ami ezen túl van, ahhoz vagy minden dolgozóra kiterjedő, azonos feltételű program, vagy írott belső szabályzat kell, amely a jogosultak körét objektív ismérvvel határozza meg – ezt a könyvelővel együtt érdemes rögzíteni, mielőtt a következő szűrőnapot megrendelik. Az egyedi, név szerinti számlakifizetéseket pedig érdemes bérként kezelni, és a dolgozót előre tájékoztatni a levonásról. Ha a cég rendszeresen, több kollégára költ egészségügyi ellátásra, érdemes összevetni a közvetlen számlás megoldást egy csoportos szerződéssel: nem azért, mert az automatikusan olcsóbb, hanem mert az adókategória, a dokumentáció és az adatkezelés egy szerződésben rendeződik. Ha szól, az összevetéshez a biztosítói ajánlatokat és a feltételeket összegyűjtjük, az adókezelés végső megítélése azonban a könyvelő és az adótanácsadó feladata.
Kérdés a saját cégük helyzetére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) – 1. számú melléklet, 70. §
- Forvis Mazars: A kötelező munkaalkalmassági orvosi vizsgálat eltörlése és adózása 2024 szeptemberétől
- Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: Munkahelyi egészségmegőrzés az adózásban (Bárány Terézia, 2022)
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.)
- 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról – 85. §
- CIG Pannónia – Adózási tájékoztató gazdasági társaságok részére (2024. 01. 02.) – Szja tv. 3. § 89. pont b), 70. § (6) b): a csoportos díj arányosítása
