Az egyik leggyakoribb ügyvezetői kérdés a csoportos egészségbiztosítás kapcsán: hogyan adózik? A jó hír: ez az egyik legkedvezőbben adózó munkáltatói juttatás. Az alábbi összefoglaló a biztosítótársaságok hivatalos adózási kiadványain alapul, a 2026-os kulcsokkal.
A lényeg egy percben
- A csoportos (kockázati) egészségbiztosítás díja – osztatlan díjú, valódi csoportos szerződésnél, ahol az egy biztosítottra jutó díjrész arányosítással sem állapítható meg – ún. egyes meghatározott juttatásként adózik [szja tv. 70. § (6) b)].
- A teljes közteher: a díj 1,18-szorosa után 15% szja + 13% szocho = 33,04% – és ezt kizárólag a munkáltató fizeti.
- A munkavállalónál: 0 Ft adó és 0 Ft járulék. Az igénybe vett szolgáltatás szintén jellemzően adómentes (a jövedelmet pótló kifizetésekre külön szabály vonatkozik).
- A díj a társasági adóban elismert költség, ha a biztosított munkavállaló, vezető tisztségviselő vagy személyesen közreműködő tag.
Számokban: biztosítás vagy béremelés?
Mibe kerül a cégnek, hogy a munkavállaló 100 000 Ft értékű juttatáshoz jusson? Bérként – bruttósítva, hogy a dolgozó nettója ne csökkenjen – 169 925 Ft. Csoportos biztosításként 133 040 Ft. A közteher-hányad: 33,04% szemben a közel 70%-kal; fejenként és évente közel 37 000 Ft a különbség már ezen a példán is. Az arány minden keretösszegnél ugyanez. (A 100 000 Ft szemléltető érték, nem csomagár.)
Miért pont így adózik? A három kategória
A NAV 2020. május 14-i tájékoztatója a más személy által fizetett biztosításokat három csoportba sorolja. Az egyéni biztosítások – akár ún. kollektív ernyő alatt kötve is – a jogviszony szerint, munkaviszonyban bérként adóznak. A csoportos tőkegyűjtő biztosítások szintén, mert az egy főre jutó díjrész egyértelműen meghatározható. A csoportos kockázati biztosítás díja jellemzően egyes meghatározott juttatásként adózik, feltéve, hogy a konstrukció valóban csoportos, és az egy főre jutó díj arányosítással sem rendelhető az egyes munkavállalókhoz; ellenkező esetben a díj a jogviszony szerinti (bér)jövedelemként adóköteles.
A leggyakoribb csapda: a kollektív ernyő
Ha a munkatársak egyénileg döntenek a belépésről, vagy egyénileg választanak csomagot, a konstrukció adójogilag egyéni biztosításnak minősülhet – és bérként, közel 70%-os teherrel adózik. A kedvezményes 33,04% az osztatlan díjú, valódi csoportos szerződés sajátja, amelynél az egy biztosítottra jutó díjrész arányosítással sem állapítható meg – a Ptk. szerinti csoportos forma önmagában nem elég. A szerződés helyes strukturálása ezért nem formaság, hanem az adóelőny kulcsa – ebben is segítünk.
Praktikus szabályok
- Kis létszámú csapatra is köthető csoportos szerződés; a kedvező kifizetői adózás azonban nem létszámhoz, hanem tartalmi feltételhez kötött (az egy főre jutó díj nem állapítható meg), ezért a legkisebb létszámoknál külön érdemes egyeztetni a könyvelővel.
- Családtagok bevonhatók, de a rájuk jutó díj jellemzően nem elismert költség a tao-ban – bevett megoldás, hogy a családtagi díjrészt a munkavállaló téríti meg.
- Cafeteria-elemként is adható; valódi csoportos szerződésnél a kifizetői adózás megmarad.
- Év közbeni belépőket-kilépőket a havi díjkorrekciók követik – külön adóadminisztráció nélkül.
Ez az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak; a konkrét elszámolásról egyeztessen könyvelőjével. A teljes, számpéldás adózási tájékoztató PDF-ben letölthető a Hasznos oldalról.
Kérdés a saját csapatára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) – 3. § 89. pont b) alpont (a csoportos biztosítás díjának a biztosítottra arányosan jutó része; bb) alpont: ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg), 70. § (6) bekezdés b) pont (egyes meghatározott juttatás)
- NAV – Adóköteles biztosítási díj (tájékoztató, 2020. május 14.): az osztatlan díjú, valódi csoportos kockázati biztosítás díja egyes meghatározott juttatás; a biztosítottra meghatározható díj a jogviszony szerinti jövedelem
