Egy cégfelvásárlásnál vagy egy üzletág kiszervezésénél a csoportos egészségbiztosítás ritkán kerül az első oldalra: a tranzakciós lista élén a munkaszerződések, a bérek és az informatikai rendszerek állnak. Pedig a dolgozók az átvétel napján jellemzően két dolgot kérdeznek meg: megmarad-e az állásuk, és megmarad-e a juttatásuk. A munka törvénykönyve az elsőre ad választ, a másodikra nem: a munkaviszony átszáll, a biztosítási szerződés viszont a régi cég és a biztosító ügylete. Ez a cikk azt veszi sorra, mi száll át és mi nem, mi a különbség a tulajdonosváltás, a beolvadás és a kiszervezés között, és milyen HR-teendők mellett marad folyamatos a fedezet.
- Az Mt. 36. § (1) bekezdése szerint a gazdasági egység jogügyleten alapuló átvételekor a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átvevőre szállnak – a csoportos egészségbiztosítási szerződés azonban a régi cég és a biztosító szerződése, és nem száll át magától.
- Üzletrész- vagy részvényvásárlásnál a szerződő nem változik; beolvadásnál, egyesülésnél a jogutód főszabály szerint átveszi a szerződéseket; telephely-átvételnél és kiszervezésnél az átvevőnek jellemzően saját szerződést kell kötnie, a részleteket a biztosító feltételei adják.
- A HR dolga a biztosító értesítése, a két állomány és a csomagszintek rendezése, a várakozási idő újraindulásának elkerülése (a folyamatos fedezet beszámítása biztosítónként eltér), a juttatási szabályzat egységesítése és a dolgozók előzetes tájékoztatása.
Mit mond az Mt. – és mit nem?
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 36. § (1) bekezdése szerint a gazdasági egység – anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja – jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. A 37. § az átadót kötelezi arra, hogy az átszállás előtt tájékoztassa az átvevőt az érintett munkaviszonyokból eredő jogokról és kötelezettségekről; a 38. § (1) bekezdése szerint az átvevő az átszállás napján írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, a (2) bekezdés szerint pedig – ha az átadónál nem működik üzemi tanács vagy üzemi megbízott – legkésőbb tizenöt nappal az átszállás előtt írásban kell tájékoztatni az érintetteket az átszállás időpontjáról, okáról, a rájuk vonatkozó jogi, gazdasági és szociális következményekről és a tervezett intézkedésekről. A juttatási csomag sorsa jellemzően ebbe a körbe tartozik. A 39. § szerint az átadó és az átvevő egyetemlegesen felel az átszállás előtt esedékessé vált munkavállalói követelésekért, ha a munkavállaló az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti.
Amit az Mt. nem mond ki: hogy a csoportos egészségbiztosítás is átszállna. A csoportos biztosítás logikája az, hogy a biztosítottak a szerződőhöz fűződő jogviszonyuk – itt a munkaviszony – alapján tartoznak a csoportba, de maga a szerződés a munkáltató és a biztosító között áll fenn, és nem a munkaviszony része. Ha a munkaszerződés vagy a juttatási szabályzat a biztosítást a dolgozónak járó juttatásként rögzíti, az erre vonatkozó igény munkajogi oldalon átszállhat az átvevőre – de a szerződés, amelynek szerződője a régi cég, nem; a két dolog nem ugyanaz, és ezt a tranzakció munkajogászával érdemes tisztázni.
Három eset, három eltérő helyzet
- Üzletrész- vagy részvényvásárlás. A cég ugyanaz marad, csak a tulajdonosa változik: a szerződő nem változik, a csoportos szerződés fut tovább. Teendő inkább a jövőt illetően van – ha az új tulajdonos saját juttatási standardot hoz, azt a következő évfordulón érdemes a szerződésre fordítani; a nemzetközi anyacégek elvárásairól külön cikkünk szól.
- Beolvadás, egyesülés, átalakulás. A jogutód a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályai (3:39. §, 3:44. §) szerint főszabályként általános jogutód: a megszűnő cég szerződései – köztük a biztosítási szerződés – rá szállnak. A biztosítóval ilyenkor a szerződő adatainak átvezetése, a díjfizetés folytonossága és – ha mindkét cégnek volt szerződése – a két állomány összevonása a teendő; a feltételek jellemzően a szerződő adataiban bekövetkezett változás bejelentését is előírják.
- Gazdasági egység átvétele, telephely eladása, kiszervezés. Itt nincs általános jogutódlás: a munkaviszonyok az Mt. 36. §-a alapján átszállnak, a biztosítási szerződés viszont az átadónál marad, az átvett dolgozók pedig – mivel a szerződővel már nem állnak munkaviszonyban (a munkaviszonyuk nem szűnt meg, hanem az átvevőre szállt át) – a feltételek szerint jellemzően kiesnek a biztosítotti körből. Az átvevőnek saját szerződést kell kötnie vagy a meglévőjét kell kibővítenie; hogy a biztosító a szerződő személyében bekövetkező változást szerződésmódosítással vagy újrakötéssel kezeli-e, biztosítónként és feltételenként eltér.
HR-teendők a biztosítónál: értesítés, összevonás, várakozási idő
Az első lépés mindkét oldalon a biztosító írásbeli értesítése az átszállás időpontjáról és az érintett létszámról: az átadónál ez kilépő-jelentés, az átvevőnél belépő-jelentés – a havi rutinról a belépők-kilépők jelentéséről szóló cikkünk ír. Ha az átvevőnek már van csoportos egészségbiztosítása, három kérdést kell eldönteni: egy szerződés legyen-e vagy kettő (két párhuzamos szerződés két évfordulót, két indexálást és két adminisztrációt jelent, ezért az összevonás jellemzően célszerű), melyik biztosítónál és milyen csomagszinten, és mikortól. A legnagyobb kockázat a várakozási idő: a feltételek az új belépőkre jellemzően várakozási időt írnak elő, és ha az átvett kollégák „új belépőként” kerülnek az átvevő szerződésébe, a folyamatban lévő kezelések és a korábban már fedezett betegségek kérdése újra megnyílhat. Az átvételi feltétel – a korábbi, folyamatos fedezet beszámítása a várakozási időbe és az előzménybetegségek kezelése – biztosítónként eltér, és nem jár automatikusan: írásban kell kérni és a szerződésben rögzíteni. Erről, az időzítésről és a kérendő pontokról a biztosítóváltásról szóló cikkünk ad részletes listát; a logika jogutódlásnál ugyanaz.
Eltérő csomagszintek és a juttatási szabályzat egységesítése
Ha a két cégnél eltérő csomagszint járt, az átvétel után egy ideig két jogosulti kör él egymás mellett – és ez a dolgozók között hamar feszültséget szül. A szintek egységesítésénél két korlát van. Az egyik a munkajogi: a juttatást objektív, a szabályzatban rögzített szempont – munkakör, szervezeti egység, vezetői szint – szerint lehet differenciálni, nem aszerint, ki melyik cégtől jött; a felfelé igazítás jellemzően egyszerűbb, a lefelé igazítás a munkafeltételek hátrányos változásának kérdését veti fel, amit munkajogásszal érdemes végiggondolni. A másik az adózási: a kedvező adókezelés feltétele az osztatlan díjú, valódi csoportos konstrukció, ahol az egy biztosítottra jutó díjrész arányosítással sem állapítható meg, ezért az egységesítést a szerződés szintjén, csoportonként kell megoldani, nem egyéni kivételekkel. A szintváltás menetét – mikortól, milyen várakozási idővel, ki intézi – a csomagszint-váltásról szóló cikkünk írja le, a szabályzat frissítésének rendjét pedig a szabályzat-frissítési útmutatónk; a jogutódlás pontosan az az esemény, amely miatt a szabályzatot újra kell írni.
Kiszervezés: a kiszervezett kollégák és a megkezdett kezelések
Kiszervezésnél az átadó cég szemszögéből a kiszervezett dolgozók kilépők: munkaviszonyuk az átadónál megszűnik, ezzel a feltételek szerint jellemzően a biztosítotti jogviszonyuk is – a kilépés következményeiről a kilépéskori fedezetről szóló cikkünk ír. Hogy az új munkáltató – a szolgáltató cég – köt-e számukra csoportos egészségbiztosítást, az – ha a juttatás nem a munkaviszonynak az Mt. 36. §-a szerint átszálló feltétele – az ő döntése, és ezt érdemes már a kiszervezési szerződésben rendezni, ha a cég fontosnak tartja, hogy a kollégák ne veszítsék el a juttatást. Külön figyelmet kér a folyamatban lévő ellátás: a már elrendelt műtét vagy megkezdett kezelés sorsát a feltételek rendezik, és biztosítónként eltér, hogy a kilépés után a biztosító befejezi-e – ezt az átadás előtt érdemes a biztosítóval tisztázni, a dolgozókat pedig erről külön tájékoztatni.
Mit tegyen a HR a tranzakció előtt?
Az átvilágításkor kerüljön a listára a csoportos egészségbiztosítás is: szerződő, biztosító, évforduló, csomagszintek, létszám, várakozási idők, a folyamatban lévő ellátások. Az Mt. 38. § (2) bekezdése szerinti – üzemi tanács és üzemi megbízott hiányában a munkavállalóknak szóló – tizenöt napos előzetes tájékoztatásba írja bele a juttatás sorsát – mi marad, mi változik, mikortól; ha működik üzemi tanács, az Mt. szerint azt kell előzetesen tájékoztatni és vele egyeztetni. A biztosítót az átszállás napja előtt értesítse, és az átvett kollégákra kérje írásban az átvételi feltételt. Beolvadásnál a szerződő adatainak átvezetését, két szerződésnél az összevonás ütemezését rögzítse; kiszervezésnél a kiszervezési szerződésben rendezze a juttatás jövőjét. Végül a juttatási szabályzatot és a dolgozói tájékoztatót írja át az új helyzetre. Ha a tranzakció előtt szól, segítünk, amiben tudunk.
Kérdés a saját tranzakciójára, átvételére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) – 36. § (1) (a munkáltató személyében bekövetkező változás, gazdasági egység átvétele), 37. § (az átadó tájékoztatási kötelezettsége), 38. § (1)–(2) (a munkavállalók írásbeli tájékoztatása, tizenöt napos előzetes tájékoztatás), 39. § (egyetemleges felelősség)
- 2013. évi V. törvény (Ptk.) – 3:39. § (átalakulás: általános jogutódlás), 3:44. § (egyesülés: összeolvadás és beolvadás, a beolvadó jogi személy általános jogutódja a másik jogi személy), valamint a biztosítási szerződés és a csoportos biztosítás szabályai
- 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) – 3. § 89. pont b) alpont, 70. § (6) bekezdés b) pont (a csoportos biztosítás díjának adókezelése: osztatlan díj – egyes meghatározott juttatás; egyéniesített díj – a jogviszony szerinti jövedelem)
- NAV – Adóköteles biztosítási díj (tájékoztató, 2020. május 14.): az osztatlan díjú, valódi csoportos kockázati biztosítás díja egyes meghatározott juttatás; a biztosítottra meghatározható díj a jogviszony szerinti jövedelem
