A csoportos egészségbiztosítás adóelőnye jelentős – de nem automatikus. Van egy konstrukciós hiba, amely az egész előnyt visszamenőleg is veszélyeztetheti: az úgynevezett kollektív ernyő. Ez a cikk arról szól, miről ismerhető fel, és hogyan kerülhető el.
Mi az a kollektív ernyő?
Kollektív ernyőnek azt a helyzetet nevezzük, amikor formálisan csoportos a szerződés, tartalmilag azonban egyéni biztosítások gyűjteménye: a munkatársak egyénileg döntenek a belépésről, egyénileg választanak csomagot, és az egy főre jutó díj egyértelműen hozzájuk rendelhető. Az adójog nem a címkét nézi, hanem a tartalmat – és ilyenkor a juttatást a jogviszony szerint, azaz munkaviszonyban bérként adóztatja.
Mekkora a tét?
A különbség a biztosítási díjra vetített 33,04%-os kifizetői közteher és a nettó juttatásra vetített, közel 70%-os bér-jellegű teher között van – visszamenőleges megállapítás esetén adóhiánnyal, adóbírsággal és késedelmi pótlékkal súlyosbítva. Egy közepes létszámú programnál ez sokmilliós kockázat.
A valódi csoportos szerződés ismérvei
- A szerződő a cég, a belépés a csoport szintjén, objektív ismérvek szerint történik (pl. minden munkavállaló, vagy munkakörhöz kötött szintek).
- Nem az egyes dolgozó dönt a belépésről és nem ő válogat csomagot – a szinteket a szerződés rögzíti.
- Az egy főre jutó díj a sávos díjszabás, éves elszámolás, létszámtolerancia miatt nem határozható meg egyértelműen.
Hogyan kerülhető el?
A megoldás nem bonyolult, de szakértelmet kíván: a szerződést a Ptk. szerinti valódi csoportos logikára kell felépíteni, a csoporthatárokat objektív ismérvekkel rögzíteni, a kommunikációban pedig kerülni az egyéni opciók látszatát is. Ezt a szempontot minden ajánlatnál érdemes végigvinni – mert az adóelőny csak jól strukturált szerződéssel ér bármit is. A teljes adózási képhez lásd az adózás-cikkünket.
Tájékoztató jellegű tartalom, nem minősül adótanácsadásnak – konkrét helyzetben egyeztessen könyvelőjével, adótanácsadójával.
Kérdés a saját csapatára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
